2016. augusztus 3., szerda

Másfél hét

Gondolkoztam, mit írjak le a gyerektábor utáni napokról... annyira fáradt voltam, hogy összefolynak. Pedig rengeteg fontos dolog történt akkor, amire szeretnék később emlékezni.
Vasárnap este hazaértem, aztán hétfő reggel irány az oviba dolgozni... na ebből nem sok maradt meg. Nyári ügyelet, összevont csoportokkal, random emberekkel. Igyekeztünk kihozni belőle a legjobbat. Volt zuhanyzás az udvaron, gyümölcs-piknik a fűben, hűsölések a csoportszobában.
Azon a héten történt, hogy egy kapcsolat szorosabbra fűződött, egy másik pedig véget ért. Egy harmadik pedig elkezdődött, bár ezt csak később tudtam meg ( :
A hétvégét a keresztfiaméknál töltöttem, első születésnapját ünnepeltük. Emlékszem, a bátyjával legóztam, aki teljesen elmerült abban, hogy minél magasabb tornyokat építsen, majd lerombolja azokat. Szanaszét hullottak a kockák, és a kisfiú egyszercsak kitalálta, hogy felteszi a torony tetejére a legó-embereket, hadd hulljanak ők is. Aztán rám nézett, megállt egy pillanatra, és azzal az empátiával, amire csak az 5 évesek képesek, megnyugtatott, hogy nem lesz semmi bajuk...
Végül maradt három napom, ami nem tűnik kevésnek arra, hogy összepakoljak egy hosszabb utazásra, de persze nem tudtam beosztani. Annyit sikerült intéznem, hogy felmértem, hogy sem a 15 éve használt, szakadozó hátizsákom, sem a hasonló állapotban levő sátram nem alkalmas arra, hogy 3,5 héten át rángassam végig magammal, úgyhogy ezeket kértem kölcsön. Nagyjából átgondoltam (semmi lista, csak úgy hardcore módon), hogy mire lesz szükségem, és eldöntöttem, hogy hálózsákot biztosan nem cipelek - sok helyet foglal, nehéz, és amúgy is meleg lesz. Aztán a legutolsó éjszaka, hajnali 2 körül hozzá is láttam a pakoláshoz... hogy végül 20 percnyi alvással vágjak neki a tavalyi nyaram nagy kalandjának, Japánnak.

0 Megjegyzés:

Megjegyzés küldése