2015. január 11., vasárnap

Középfölde, végállomás

Az MTT egyik vezetője a Hobbit-premieren megkérdezte tőlem, hogyan lesz az emberből tüntetésszervező. Nem kellett sokat gondolkodnom a válaszon: úgy, hogy ismer más tüntetésszervezőket. És ugyanígy lesz az emberből tünde is: ismer más tündéket. Az egyik pl. vékony, szőke és lázad... néha ugrál... de ne ugráljunk szaladjunk ennyire előre.
Az egész két éve kezdődött, amikor első ízben keveredtünk el a Tolkien napra. Nem vagyok egy elvetemült rajongó, de megtetszett a közösség. Szirmai Gergő fogalmazta meg mostanában jól, hogy miért is:
"Mit gondolsz erről a rendezvényről? Mennyire gondolod, hogy egy ilyen eseménynek helye van? Nem gondolod, hogy a Tolkien Társulat, Tolkien Nap egy kicsit úgymond a túl rajongása lenne az egész világnak?
Nem lehet eléggé túlrajongani, sőt. Néztem, amikor levetítették ezt a videót az előadásom előtt, hogy vannak táboraik meg stb, ez a társaság összeszervez egy rakás embert. Felőlem rajonghatnának akár a citromos almáért is vagy a befőttért. Tök mindegy, hogy mi miatt rajong az ember. Az hogy ez ennyi embert összehoz – kézműveskednek, táncolnak, énekelnek – ebben van az érték. Engem nem érdekel, hogy mi miatt van. Ezt látom nagyon-nagyon fontosnak, hogy bármi miatt összejönnek emberek és kreatívkodnak együtt."
Elkezdtem járni a kórusukba, ahol főbb szervezők és vezetők is énekeltek és elég hamar nyilvánvalóvá vált, hogy ez az egész sokkal több annál, mint hogy néhány Gyűrűk Ura fan beül együtt a moziba megnézni az új filmet. Rengeteg programjuk van... félig véletlenül, félig fogadásból jelentkeztem a meseíró pályázatra, aminek az lett a következménye, hogy a tavalyi Tolkien napra már mindenképp elmentem, pedig a térdműtét miatt jó ideig nem voltam biztos benne, hogy képes leszek rá. De volt miért... és szerencsére akadt, aki elkísérjen. Tündékkel, orkokkal és nazgulokkal beszélgettünk, és megfogalmazódott a fejemben a gondolat, hogy esetleg a következő ilyen rendezvényen már nem csak résztvevő lennék. Végülis, ekkorra már elég sok mindenkit ismertem hozzá, hogy ez kivitelezhető legyen.
Megkértek, hogy írjak a Lassi-ba és nyáron elmentem a nagytáborba, igaz a munka miatt csak a látogatói hétvégére. De így is rögtön első este elbeszélgettem egy házaspár férfi tagjával a gyereknevelésről, majd másnap a női tagja megkérdezte, van-e kedvem segíteni gyerektábort szervezni. Kiderült, hogy pont a főszervezőkbe futottam bele, ilyen az én formám.
Az már csak hab a tortán, hogy voltam a Hobbit-premieren pakolni, díszíteni, és közben a tavalyi hajfonós nazgullal is összefutottam, aki persze megint hozta a formáját.

A gyerektábor szervezése egész éves folyamat, ennek része volt, hogy a 2015-ös Tolkien napon a szervezői csapat biztosította a gyerekprogramokat. Többek között az állomásos játékot, ahová készítettünk egy Végzet Hegyét is, ami hosszú hetekig volt a szobám szerves tartozéka.

Hát így lettem én tünde, ha csak egy napra is. A Magányos Hegy gyomrában...

Kétszemélyes állomást kaptunk, kincskeresést. Elvileg mozgó lett volna, de annyira belaktuk és megszerettük az első helyiséget, ahol megcsináltuk, hogy egész napra ott maradtunk. Pedig elsőre szinte lehetetlennek tűnt... egy nagy terem, ahol nincs más, csak néhány asztal és szék, és itt rejtsünk el néhány (36) kincsnek megrajzolt kartondarabot úgy, hogy a gyerekeknek kihívás legyen megkeresni? De azután meglódítottuk a fantáziánkat és elkezdtük kreatívan használni a rendelkezésünkre álló teret. Hiszen volt itt ajtókiszögellés, társasjátékosdoboz, kanapéláb, néhány tükör és szekrény, zászló, továbbá eleinte egy karácsonyfa, de azt sajnos egy idő után elvitték. Újabb és újabb rejtekhelyeket találtunk ki, még késő délután is.
A többi programos, aki hajat font, jegyet ellenőrzött vagy épp társasjátékot vezetett le, eleinte furcsán figyelte ténykedésünket, de hamar a segítségünkre siettek. A jegyszedők pl. mindig adtak pár tuti tippet azoknak a gyerekeknek, akik nehezebben vették észre a kincseket. Az emléklapos asztalnál ülők kedvesen figyelmeztettek, amikor kifelejtettem a náluk levő egyik rejtekhelyet. Igaz, délután egyszer szóltak, hogy időről-időre odaviszem a kis papírjaimat, majd jön utánam egy gyerek és elszalad vele. Mondtam, hogy igen, ez a játék lényege, és mindig más gyerek jön. Ja, hát ők ezt már nem figyelték... végülis, nekik teljesen más dolguk volt. A csillogó szemű lelkes kincskeresők ránk voltak bízva. És így volt ez jól. Mindenki lelkiismeretesen végezte a saját feladatát, és így összeállt egy sokszínű, tartalmas rendezvény, ahol bárki találhatott kedvére való programot.
Mivel ketten voltunk és segítségünk is akadt, még kávéért vagy egy-egy előadásra is el tudtunk menni, én pl. a Wetásokat hallgattam meg és lettem tőle okosabb a 3D animáció témájában. A gyerekprogram zárása után pedig még hallottunk némi információt a sárkányokról Tolkien műveiben, végül pedig a Tolkien Tribute Band előadásán zártuk a napot, fáradtan, de elégedetten.

4 Megjegyzés:

Csaba001 kukac írta...

Kedves Óvónéni!
Azt szererném megkérdezni, hogy "teásdoboz tolkienesítés"-sel foglalkozol-e? :-)
Üdv: Csaba
UI: Elnézést, hogy itt írok, de nem találtam email címet.

óvónéni írta...

Kedves Csaba,
nem tudom pontosan, mire gondolsz. Én ezzel nem "foglalkozom", hobbiból vagyok benne az egészben, de ha írsz konkrétumot, szívesen ajánlok ötleteket, technikákat, mintákat.

Csaba001 kukac írta...

Kedves Óvónéni!

Szeretnék egy teás dobozt kidíszíttetni, Tolkien stílusban. Kit, mit tudsz ajánlani?
Köszönöm a segítséget.

Üdv: Csaba

óvónéni írta...

Kedves Csaba,
ez függ az anyagtól, a kívánt díszítés jellegétől. Javaslom, hogy az MTT facebook-oldalán kérdezz rá pontosan.

Megjegyzés küldése