2012. február 25., szombat

Mesék minden stílusban és mennyiségben

Nem gondoltam volna, hogy a mesehiány ilyen elképesztő erejű lehet... mert a már múlófélben lévő arcüreg-, torok- és fülkürtgyulladásomon kívül ez is van nekem. Krónikus mesehiányom. (Nem, nem ragályos - lásd lentebb.)

Odáig fajult a helyzet, hogy mostanra kábé bármit megnézek, meghallgatok és elolvasok, ami mese. A Grimm után - ami a paráztatós stílusával elsőre berántott - pár napja Once upon a time-ot nézek, és egyre jobban utálom Hófehérke gonosz mostoháját. Hiszen szegényke olyan lett a sorozatban, mint amilyen az eredeti mesében is volt: a velejéig rosszindulatú, fokozhatatlanul kegyetlen és nincs benne semmi szeretnivaló sem a mesevilágban, sem a miénkben.

De persze a klasszikusok mellett remekül megférnek nálam olyan agymenések, mint például a "The Malaces and the Wolf", és egy stílusváltással Enya dala, a Fairytale.

A mai kedvencem pedig a Kifli és levendula blogról Jancsi és Juliska története, amihez nem mellesleg egy szuper házilag is elkészíthető cipősdoboz-bábszínház tartozik, érdemes csekkolni - és otthon is megcsinálni. A mese pedig így hangzott:

"Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy igazán kedves apuka, akinek volt két kisgyereke, Jancsi és Juliska, és volt nekik egy gonosz mostohaanyjuk is. Ez a gonosz anya elüldözte a gyerekeket az erdőbe, szegénykéket. Mentek, mendegéltek, közben ragályosan féltek. Igen, ragályosan, Mama, mit nem értesz ezen? Hogy mit jelent? Hát azt, hogy előbb az egyik félt, aztán már a másik is. Na folytatom, jóóó? Egyszer csak találtak egy mézeskalács házat, erről kiderült, hogy egy banyaboszorkányé, de mire kiderült, a gyerekek már bent voltak, és hát akkor már késő volt az izgulás. A banyaboszorkány bedobta a gyerekeket a forró medencébe, de Juliska toppantott, és azt kiáltotta: Agyon koldulsz, te banya! És kiugrottak, hazáig szaladtak, otthon meg kiderült, hogy a gonosz mostohaanya eltűnt valahova, talán meghalt, de ez nem biztos, mindegy, otthon már nem volt. És akkor mindenki nagyon örült, leginkább a kedves apukájuk, vége!"

2012. február 20., hétfő

Na nyilatkozzatok, erős az elmétek? ;)

Az ember agya tök jó dolgokra képes. Ha el tudod olvasni, erős az elméd! :)

3Z 4Z UZ3N37 4Z7 4 C3L7 5Z0LG4LJ4, H0GY B3B1Z0NY1754 M1LY3N C50D4L4705 D0LG0KR4 K3P35 4Z 3MB3R1 3LM3. ELK3P35Z70 D0LG0KR4! N3H3Z V0L7 3L05Z0R 3L0LV45N0D 3Z7, D3 M1R3 1D33R5Z 3HH3Z 4 50RH0Z, 4Z 3LM3D 4U70M471KU54N 3L 7UDJ4 0LV45N1. 4N3LKUL, H0GY G0ND0LK0DN0D K3LL3N3 R4J74. L3GY BU5ZK3! C54K K3V35 3MB3R K3P35 3L0LV45N1 3Z7! H4 7375Z377, 05ZD M3G M450KK4L 15!

2012. február 12., vasárnap

IM Whitney Houston

Ez most úgy szíven ütött reggel, amikor bekapcsoltam a gépet... :(

"Legendák halnak meg magányosan és fájdalmak közepette, míg a világ olyan hozzájuk sem mérhető bohócokat bálványoz mostanság, akiket csupán a média és nem a tehetségük juttat oda ahova nem valók." - Angela

2012. február 11., szombat

A farsangi jelmezekről

Itt a farsang, áll a bál - ez persze mindenkinek mást jelent, de elkerülni nem igazán lehet.

Mit tegyen az ember, ha nincs ideje/kedve/ötlete/hangulata jelmezt készíteni? El lehet persze menni boltba vagy kölcsönzőbe, de a legegyszerűbb (?) megoldás, ha benézünk a szekrénybe és megpróbálunk az ott található ruhákba belelátni valamit, amit eddig nem vettünk észre. Indulhat a képzelet felszabadítása, csak úgy szürreálisan, mint Apollinaire.

Az idei festőművész jelmezemhez nem kellett más, csak egy vidám színű, madármintás felső, egy lila nadrág (a lila szín nálam valahogy összekapcsolódik a művészettel), egy kendő és az összes itthon fellelhető karkötő. Az oviban szereztem hozzá pár nagyobb ecsetet meg egy színes mappát és meg is született a jelmez, ami bár nem volt bonyolult, de idénre töklétesen megfelelt, főleg mivel az egyik gyerek nálunk vagány srácak öltözött, így nem voltam egyedül a hozzáállással. Igényesebbek és azok, akik nem utolsó pillanatban világosodnak meg, palettát is készíthetnek hozzá, sőt festhetnek is egy szép képet, úgy még hitelesebb.

Személyes kedvencem volt tőlünk a rózsabokor jelmez, ami egy zöld anyagból és a rávarrt virágokból állt. A virágokat egyébként kézzel készítették otthon, sok munka volt benne, de megérte, gyönyörűek lettek és hát az ötlet is hatalmas. Intézményi szinten kedvencem volt a múmia: az egyik kissrácot kreatív szülei tetőtől talpig betekerték fáslival - felülmúlhatatlan. A felnőttek közül pedig a lufiárus jelmezt jegyeztem meg, későbbi megvalósítás céljával, jóhogy.

2012. február 4., szombat

A buszsofőrök fajtáiról

A hízelgő: nagyjából minden nőnemű utasnak kedves szavakkal udvarol. Visszautasítani, lerázni, megértetni vele, hogy semmi esélye majdhogynem lehetetlen. A törzsutasokat ingyen is elszállítja, amennyiben egy-egy alkalommal nincs náluk pénz vagy bérlet. A nőnemű törzsutasokat emellett alkalmanként kávéra is meghívja. Télen egész hasznos, mivel a vezetői részben üzemeltetett fűtés előnyeit a beszélgetőpartner is érezheti.

A vicces: széles mosollyal, emelt hangú "Jóóó reggelt, Vietnám!" üdvözléssel fogadja utasait a legkorábbi járaton is. Ennek fokozása a "Jó reggelit kívánok!", ami eléggé idegtépően hat, mikor az ember fejében az erőtlen "Kávét... kávét..." segélykiáltások ismétlődnek a hajnali hidegben.

A fontos: legalább három különböző mobiltelefonnal rendelkezik, amelyeken az egyes hívóknak eltérő csengőhangokat állított be. Így aztán, ha egy utasnak csörög a mobilja, akkor is az hiszi, hogy őt keresik. Nemes és felelősségteljes feladatának érzi, hogy terítse az információt kollégái között az ellenőrök aktuális tartózkodási helyéről. Fejből tudja az aznapi beosztást, nehogy megzavarjon bárkit is az otthon/nyaraláson/szeretőnél töltött szabadnapján.

A nagykabátos: ha jön a hideg, nem a fűtést veszi fel, hanem egyre több réteg ruhát. Ennélfogva az utastérben ülők a kilátás helyett gyakran az ablakokon nyíló jégvirágokban gyönyörködhetnek. Ha fűt is kicsit, átlag 16 és 3/4 perc után lekapcsolja, további vacogásra késztetve ezzel az utazóközönséget.

A dohányos: mind közül talán a legrosszabb. A végállomásokon eltöltött percekben csendes magányában a busz belsejében gyújt rá, mert meggyőződése, hogy ha kinyitja az ablakot, azon az összes füst távozik a járműből. Téved, így a felszálló utasokat kinti hőmérséklettől függően (értsd: meddig volt nyitva az ablak) gyengébb, vagy erősebb koncentrációjú cigarettafüst fogadja. Súlyosabb függők menet közben is rágyújtanak, és ablaklehúzás által előidézett légáramlatokkal juttatják a füstöt és a kinti hideget/meleget/bogarakat/méheket az utastérbe. Ezért aztán ideális helyet találni ezeknél a sofőröknél lehetetlen: elől a füst és a hőmérséklet viszontagságai, hátul a különböző állatok teszik... khm... változatossá az utazást.

A helyettes: a GPS korában halvány lila gőze sincs a járat útvonaláról, térképet nem hord magánál, így jobb híján mobilon a kollégáitól, ill. ennek hiányában az utasoktól kér navigációs segítséget. Határozott előnye, hogy simán elhiszi bármelyik megállóról, hogy ott is meg kell állnia, így az utasok választhatják ki a számukra legideálisabb leszállóhelyet.

Egy új névről

Függetlenül mindentől, azért voltak olyan ötletek, amiken jókat röhögtem.
A teljesség igénye nélkül: LúzAir, HUss AIR, Bakk Air, Bud SpencAir (a reptér neve meg - mivel úgysem hegy - Terence Hill), DÖMP AIR, game ovAIR, AIR TUK-TUK, Hungarian Royal Airlines, HAIR, SEC AIR (amennyiben fapados), 404 Airror, Wagon Air+, MandinAir (Visszapattanunk. Csakazértis.), OrangeAir, ThrillAir, SALLAIR, Moszkva tAir, RollAir ("Mivel jöttél?" "RollAirrel."), epic fAIR, Magyar Nemzeti Lufi Kft, JUSTIN BIEBAIR, Nyóck Air, Airbug, Darth VadAir, Air-GO, ParizAir, Nemzeti Léggitár (Sas-ág),  "Magyar égre magyar ufót airlines", BKV Airlines, Funair, ON AIR, Bőregair, no és persze az Airvágás... a Depili-Öngyili légitársaság...

2012. február 2., csütörtök

Az aranyról

Nem is tudom, miért, de rettenetesen utálok hajnalban kelni. Így aztán ma reggel, ahogy hallgattam a gyerekek beszélgetését, nem tudtam megállni, hogy az egyik kisfiú "Tudjátok, van egy olyan mondás, hogy aki korán kel, aranyat lel." megjegyzésére ne kérdezzek tőle:
- Én korán keltem. Hol az aranyam? Meg tudod ezt mondani nekem?

A kissrác tétovázás nélkül, tökéletesen tudatában lévén annak, hogy csak viccelek, somolyogva rávágta:
- A szivárvány alatt!

:)

Azonbandeviszontám: ott sincs!

Ilyen az én formám, banyek...

2012. február 1., szerda