2012. július 11., szerda

"3in1" cserkésztábor - 3. rész, 8-11. nap

Hosszúkávé, sok cukorral

Újra kevesen voltunk. Sőt, kevesebben, mint a tábor elején. Olyan volt az egész, mint két őrs közös portyája. A cserkésztábori formát megtartottuk, de azért lazult, vagyis inkább spontánabbá vált a rendszer. A szolgálatok sem mindig a napiparancsban leírtak szerint mentek, például az étkezések végeztével általában két ember mosogatott el mindenki után mindent. Az, aki elvállalta. Vagy akire a napostiszt kiosztotta a feladatot. (: És Tilla prezentálta a népnek a hipervékony kenyérszeleteket.

A kicsikkel eltöltött napoknak két érezhető következménye volt: egyrészt elfáradt a társaság, másrészt rászokott az uzsonnázásra. Még szerencse, hogy kaptunk ostyamaradékot, egy gigantikus méretű szatyorban. Szisziék lekvárjával kombinálva a tábor végére el is fogyott a "katolikus chips". A vízicsata után, száradás közben különösen jól esett. És jól esett az esti fürdéshez melegített víz is, bár annak a bögölynek kevésbé, amelyiket Zoli egy jólirányzott mozdulattal belepofozott a forró vízbe. A főtt böglyöt a tábor végéig még további 11 követte.







Rengeteget játszottunk ebben a négy napban. Métáztunk, kártyáztunk, hintáztunk, és kitartóan próbáltunk elszámolni 10-ig úgy, hogy nem mondunk egyszerre számot - végül csak sikerült. Annyit jártunk már Majson, hogy itt volt az ideje egy faluismereti versenynek, kicsik a nagyok ellen, okosak a csúnyák ellen, fiúk a lányok ellen. A táborban megtartott lelki nap végén Bibliaismereti vetélkedő is volt, és keresztény Activity - előbbiben a fiúk, utóbbiban a lányok nyertek egy-egy tábla igazi svájci csokit. Utolsó nap 3D-s autósmozit raktunk össze a székekből.

Az esti tábortüzek beszélgetőssé alakultak át, cserkészélményeket osztottunk meg egymással, vagy a csapat jövőjéről folyt az eszmecsere. Felmerült néhány keretmese-ötlet is: A Gyűrűk Ura (mindenki bedob egy gubacsot a tűzbe), Survivor (aki a tábor közben hazamegy, azt kiszavazzuk), Mikulás (sátorszemlénél csokimikulást kap a cipőjébe, aki megérdemli), Szupercsapat ("Ez a napiparancs 5mp múlva megsemmisíti önmagát."). Sokat nevettünk. Egyik éjjel kint aludtunk a tábortűz mellett.


Lebontottuk azokat a tábori építményeket, amiket már nem használtunk, és az egyik sátor alatt találtunk egy pocokfészket, négy kicsivel. Az anyukájuk hamar bemenekítette őket az erdőbe, hogy ne essen bajuk. Egy másik sátor felett is akadt látnivaló. A bontás végére cserkész-szokás szerint úgy nézett ki az erdő, mintha ott sem jártunk volna. Az utolsó estén, szintén egy cserkész-szokás szerint gyertyákkal, énekelve körbejártuk a tábort. Búcsúztunk.



A hazautazás napjának reggelén elfogyott az utolsó kenyér is, előkerült Kinga piros kanala, Zsombor 42mp alatt összecsomagolta a hálózsákját és a polifoamját, visszapakoltuk a házba az összes asztalt, gondosan összehajtottuk a tünci kockás terítőket, megtelt a busz, levontuk a zászlót. Furcsa volt hazajönni. Sok-sok élményt, és sok új barátot köszönhetek ennek a tábornak. Remélem, még lesz alkalmam együtt táborozni ezzel a csapattal.


"Három az egyben... Háromféle élethelyzet, háromféle létszám, háromféle tábor, de mégis egy tábor..."

0 Megjegyzés:

Megjegyzés küldése