2011. augusztus 8., hétfő

Hétfői elmélkedés

Van, hogy semmi sem úgy alakul, ahogy az ember előre eltervezte. Hiába tett meg érte mindent, hiába próbálta kiküszöbölni a váratlan helyzeteket, valami mégis közbeszól, és az irányítás kicsúszik a kezünkből. Ezt a valamit egyesek Sorsnak nevezik, mások Szerencsének, vannak, akik véletlennek, vagy az univerzumból érkező jeleknek, megint mások nagy szavakkal Istennek, Mindenhatónak. Ám egyvalamit senki sem tehet meg: nem tagadhatja a létezését. Hiszen ha mindent az ellenőrzésünk alatt tarthatnánk, nem lennének félreértések, lekésett találkozók, feledésbe merült üzenetek, elveszett dolgok. Nem történnének balesetek, tragédiák. Azonban nem lennének csodák sem, akkor pedig az életünk ugyan kiszámítható, de egyúttal szürke lenne. Ha képtelenek volnánk még a leglehetetlenebb helyzetekben is bízni, sőt hinni abban, hogy minden jóra fordulhat, nem is élnénk. A kétségbeesés elpusztítana minket.

0 Megjegyzés:

Megjegyzés küldése