2010. június 29., kedd

Az esőcsinálás legbiztosabb módszere

Alapvetően akkor pucolok ablakot, amikor vendéget várok és már nem találom elfogadhatónak az átláthatósági szintet.

Tegnapra Anyu bejelentkezett látogatóba, és eszem ágában sem volt ablakot mosni. De vasárnap este elkezdtek rajzani a szúnyogok a lakásban! Lekapcsoltam a villanyokat, akkor az ablakhoz tömörültek. Nem volt más választásom, csapkodni kellett. 20-nál abbahagytam a számolást, de még folytattam egy ideig az irtást. Elképzelni sem tudom, honnan került ide ennyi szúnyog egyik napról a másikra.

Ennek következményeként tegnap lemostam a kéznyomos ablakokat. És éjjel vihar volt, úgyhogy most újra jó esőcsepp-mintás.

Mert amikor én ablakot pucolok, 24 órán belül _mindig_ esik az eső.

2010. június 27., vasárnap

Képek a függönyről, de inkább a terítőkről

Először is az anyagok. Az egyszínűből készült a függöny, a csíkosból a terítők és apróbb kiegészítők.

Mivel ugye a szobába nem tudom felrakni, egyenlőre csak a konyhaablakon lóg az új anyag, ott meg nem igazán lehet fotózni. Azért van egy béna kép:

Vicces, hogy a zöld anyagból sokkal több van, mint a csíkosból, mégis ez utóbbi lett a látványosabb a kislakásban.

2010. június 26., szombat

Vuvuzela :)

Belenéztem ma a foci VB-be, és bő negyed óra után eszembe jutott a vuvuzela. Akkor jöttem rá, hogy én nem is hallom (csak ha odafigyelek a hangjára), mivel az oviban már teljesen immunis lettem a monoton háttérzümmögésre :)

Újabb előnyét ismerhettem meg ma a munkámnak, he-he.

2010. június 25., péntek

Alkotok a vasalható gyögyből

Még mindig keresztszemes minta alapján.

2010. június 24., csütörtök

Le kell tesztelnem a billentyűzetet...

mert az előbb nagy ügyesen ráöntöttem egy csomó teát. Úgyhogy következzék egy versrészlet, amiben szinte az összes betű szerepel (és most kivételesen nem copy-paste, hanem én fogom bepötyögni).


Kölcsey Ferenc: Himnusz
(részlet)

Isten, áldd meg a magyart,
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat, s jövendőt!


Kimaradt betűk: q, w, x; és a számok: 0123456789.
No, asszem minden működik.

2010. június 23., szerda

Bénázok a karnissal

Vettem függönykarnist. Duplasorosat. Szépet. Fel is raknám, mert éles eszemmel (he-he) kilogikáztam, hogy a létra hiányát kiválthatom az asztal-szék kombóval. Ezek az új székeim már jó stabilak.

Nyugodt voltam, mert az előző lakók után ottmaradt a karnis helye: lukak, még a tipli is benne van. Félórája (még gondolni is félő rája - copyright by Romhányi) felmásztam, és akkor rájöttem, hogy a fal le van szigetelve egy hungarocell-réteggel. Szóval az a tipli a világon semmit sem tart.

Meg kell kérnem valakit, hogy fúrja fel rendesen... Addig a karnis és a függönyök a sarokban porosodnak :S

2010. június 22., kedd

Nem hittem volna, hogy ilyen helyzetbe kerülök

A településen, ahol dolgozok, közelednek az önkormányzati választások. Ezért a jelenlegi vezetés körbeudvarolt minket némi pluszpénzzel. Nem is kevéssel, legalábbis az én fizetésemet nézve.

Úgyhogy most pénzt költök, ez már önmagában fura. Székek, terítők, függönyök megvéve, karnis, lepedők és macska-mászófa betervezve. Ezekre szükségem is van. Vagy legalábbis Sütinek szüksége van rájuk :)

De: régóta (értsd: 2008 Karácsonya) szeretnék egy jobbfajta mobilt. Érintőképernyőset. Most lenne miből megvenni, dehát a mostani még tökéletesen működik, semmi problémám vele (csak kopott).

Olyan sokszor beszélgettünk arról az egyik kolléganőmmel az idén, hogy nem tudnánk csak azért kidobni valamit, mert meguntuk vagy másikat szeretnénk. Nem is lenne pénzünk rá :) De most van. De nem fogok lecserélni egy jól működő telefont.

2010. június 18., péntek

Hát ez is eljött...

Az utolsó nap hajnala. Holnaptól zárunk,
és kezdődik a szabadság :)

2010. június 16., szerda

Bartos Erika: Cipőfűző

Minden reggel megpróbálom
bekötni a cipőmet,
hetek óta ezzel töltöm
hasztalan az időmet.

Mindhiába próbálgatom,
tekergetem, hurkolom,
hibátlanul bekötözni
semmiképpen nem tudom.

Hogyha végre becsomózom,
kibontani nem lehet,
mai napra abbahagyom,
küzdöttem már eleget!

Addig-addig gyakorolom,
amíg végre sikerül!
Bekötöttem kiscipőmet!
Bekötöttem egyedül!

De amikor készen lettem,
észrevettem hirtelen,
hogy az egész cipőkötést
elölről kell kezdenem!

Mert ez bizony kacsaláb lett,
akárhogyan forgatom,
jobb cipő a bal lábamon,
bal pedig a jobbomon.

2010. június 14., hétfő

A szelídség filozófiája

Az asszony – tekintve, hogy ura a pénzt hajtja – egymaga kénytelen intézni a bevásárlást. Azaz dehogy egymaga: négy kicsi ivadékkal kell bevonulnia a szupermarketbe. Ilyenkor felpezsdül ott az élet.

A biztonsági őr bácsi korát meghazudtoló fürgeséggel ugrik elősegíteni a problémamentes átjutást a fotocellás zsiliprendszeren, majd a ki tudja mire való pörgettyűs-lappantyús krómcső akadályon. Ezek a látogatások próbára teszik a boltosok türelmét, de meglepően jól bírják. Elnéző mosollyal fogadják a vidám-harsányan érkező négyek bandáját.

Hiába, ez egy kedélyes kisváros. Ma azonban valami furcsa dolog történt a felvágottaspult előtt. Miközben várták, hogy sorra kerüljenek, egy hatvanas házaspár lopakodott mögéjük. Szó szerint settenkedtek. Aztán a kellő pillanatban a bácsi betaszította nejét a gyerekek elé. Szó benn szakad, hang fenn akad... Ilyen még sose volt, legalábbis itt nem. A pultosnő éppen felnézett. Ő is meglepődött.

Kérdőn-csodálkozva emelte tekintetét a fiatalasszonyra. Nem volt világos, hogyan sikerült a helycsere. Már nyitotta volna a száját, hogy megkérdezze, de ekkor a férfi gyomorból mordult rá nejére: kérjél má’! Ő, pedig kötelességét teljesítve, az elnyomottak hangján kért gépsonkát, az akciósból. A férfi behúzott sörhasa elé düllesztette mellkasát. Büszke volt magára, amiért ilyen rátermett. A pultosnő és a családanya tekintete összetalálkozott egy pillanatra. Nem szóltak semmit, de ez többet elmondott minden szónál. A tolakodók megkapták, amit kértek, majd balra el. A néni félszegen pillantott vissza. Tekintetével kért bocsánatot.

A fiatal nő szintén sonkát kért, akciósat. Ekkor az eladó suttogva: várjon, maguknak hozok frisset hátulról, és már szaladt is. Miközben szeletelte a füstillatú rózsaszín húst, válla felett beszélgetést kezdeményezett: – Azt mondják, pofátlannak kell lenni a mai világban, mint ezek voltak itt – bökött állával a távozók után – vagy szelídnek, udvariasnak neveljük a gyerekeinket, hogy aztán jól félrelökjék őket? Vajon mivel teszünk jót, melyik a kifizetődőbb? – Hogy melyik a kifizetődőbb? – kérdezett vissza a családanya. Most például ki kapott friss sonkát?

írta: Bertók T. László újságíró; megjelent a mai Metropolban

2010. június 12., szombat

Xszemes minta újrahasznosítása

Van ugye ez a vasalható gyöngy, amit az IKEA-ban (is) lehet kapni, rakosgató formákkal:

Találtam az oviban némi maradék gyöngyöt
és egy autós-sablont:

Ezután megpróbáltam magamtól mintát tervezni, de be kellett látnom: én ehhez béna vagyok :( Ekkor jött az ötlet, hogy az egyszerű keresztszemes mintákat remekül fel lehet használni ehhez a technikához.

S lőn:

2010. június 11., péntek

Bringaút

Ilyen tsúnya útvonalon járok dolgozni, amikor biciklivel megyek. Lehet engem nagyon sajnálni, he-he :)

2010. június 10., csütörtök

Hajnal