2010. január 4., hétfő

Elkezdődött ez az év is

Hjajj, de még mennyire.

Van az utcánkban egy óvoda, 6-kor nyit. Mikor ma munkába indultam, pár perccel 6 előtt, már ott álltak a kapujában a szokásos gyerekek: a vastagszemüveges kislány, a pisze orrú kisfiú, és a piros kabátos lány, akit mindig az apukája hoz.

A villamosvezető is alaposan próbára tette az egyensúlyérzékünket: olyan erővel fékezett, hogy csak úgy tántorogtak a BKV-tól elszokott utastársak.

A buszállomáson mindkét fenti kávéautomata elromlott: az egyikből kifogyott a pohár, a másik simán "error"-t írt ki. Még szerencse, hogy tudok egy ugyanolyat az alsó szinten, jól elrejtve. A lenti pénztárak előtt átlag 8 emberből álló sorok kígyóztak a nyitásra várva. A mozgásérzékelő ajtókból minimum egy mindig rossz, ma sem volt ez másképp.

A 6.05-ös busz is beállt szokás szerint 6.06-kor, hogy felszállhassunk rá. Együtt vártuk a srácokkal, akik a gyárban dolgoznak, és felváltva szoktak aludni a buszon, nehogy elfelejtsenek leszállni. Meg kell említenem, hogy a sofőr új arc, ennélfogva nem ismerte azt a surranópályát, amivel elkerülheti a nagyon-sokáig-piros lámpát. A buszon büdös volt, és hideg, mint mindig.

A gyerekek is hozták a hétfői szétszórt és sáskajárásszerű formájukat, megtoldva a szünet utáni egymás szavába vágós élménybeszámolóikkal.

Így aztán hamar vissza lehet zökkenni a megszokott kerékvágásba. Akkor is, ha egyáltalán nem szeretnék.

0 Megjegyzés:

Megjegyzés küldése