2010. január 10., vasárnap

Egy kis filozófia

Egy filozófia professzor az előadását úgy kezdte, hogy fogott egy üveget és feltöltötte kb. 5 cm átmérőjű kövekkel. Rákérdezett, hogy ugye tele van az üveg. Igen - volt a válasz.

Ezután elővett egy dobozt, tele apró kaviccsal, és elkezdte beleszórni a kavicsokat az üvegbe. Miután a kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres helyeket, megint megállapították, hogy az üveg tele van.

A professzor ezután elővett egy dobozt homokkal és azt kezdte betölteni az üvegbe. Természetesen a homok minden kis rést kitöltött.

"És most" - mondta a prof, - "vegyék észre, hogy ez az önök élete. A kövek a fontos dolgok - a családod, a partnered, az egészséged, a gyerekeid – ha minden mást elveszítenél, az életed akkor is teljes maradna. A kavicsok azok a dolgok, amik még számítanak, mint a munkád, a házad, az autód. A homok, az összes többi. Az apróságok. Ha a homokot töltöd be először, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanez történik az életeddel. Ha minden idődet és energiádat az apróságokra fordítod, nem marad hely azoknak a dolgoknak, amik igazán fontosak számodra.

Fordíts figyelmet azokra a dolgokra, amelyek alapvetőek a boldogságod érdekében. Játssz a gyerekeiddel. Szakíts időt orvosi ellenőrzésre. Vidd el a párodat táncolni. Mindig lesz időd dolgozni, takarítani, vendégeket hívni, rendet rakni. Először a kövekre figyelj - azokra, amik igazán számítanak. Állítsd be a prioritásokat. A többi csak homok."


Később azonban az egyik hallgató fogta az üveget, amelyről a prof és a többiek megállapították, hogy tele van, és beleöntött egy üveg sört. Természetesen a sör kitöltötte a homokszemcsék közti hézagokat, így az üveg tényleg tele lett.

Tanulság: Nem számít, mennyire van tele az életed, mindig van benne hely egy sörnek! :)

6 Megjegyzés:

ilgya írta...

ez nagyon jó,elvihetem a blogunkba? Természetesen a forrás vagyis ezen blog megjelőlésével..

óvónéni írta...

Hát persze.
Én egyszer mailban kaptam, már vagy 5 éve.

kacskaringopia írta...

Szupi, nagyon tetszett:-) Köszi, hogy közzé tetted:-)

Ildikó írta...

Nekem is nagyon tetszett, ha megengeded, bemásolnám a blogomba (természetesen én is belinkelem, honnan van).

óvónéni írta...

Persze, nyugodtan! :)

Ildikó írta...

Köszönöm! :)

Megjegyzés küldése