2009. november 16., hétfő

Gyáván megfutamodtam...

ma délután az SZTK-s fogorvostól.

Az alsó tagozatos élményeim óta rettegek a fogászati kezelésektől. Pedig-pedig... Tényleg nem értem miért, mert amúgy a fizikai fájdalmakat nagyon jól viselem. Csak ezt az egy fajtáját nem. Hiába tudom, hogy a kiidegelt fog már nem fájhat, mégis.

De most aztán muszáj volt lépnem valamit, mert eltört a fogam, és kiesett a tömés. Ja, és bemozdult a letört rész. Úgyhogy megkérdeztem pár ismerőst, és gondos (anyagi) mérlegelés után ma sírva, gyomorgörccsel elindultam az SZTK-ba. De amikor a dokinéni ránézett a fogamra, és röntgen nélkül rögtön közölte, hogy ki kell húzni, megszöktem.

Osztottam-szoroztam egy sort, felhívtam Anyut, hogy kidob-e majd hó végén, ha azzal keresem meg hogy éhen veszek, és előkotortam a régi kecskeméti fogorvosom számát. Kénytelen leszek elutazni hozzá, mert ő az egyetlen fogorvos akiben úgy-ahogy megbízok. Legfeljebb csak jövő karácsonyra lesz ágyam. Feltéve, hogy nem jön közbe semmi.

3 Megjegyzés:

Náncsi írta...

A fogorvossal kapcsolatos érzéseidet 100%ig megértem.. de fölháborít, hogy normális, tisztességes, munkából élő embereknek egy fog miatt kell spórolniuk .. ez meg má milyen???!!! én 6 hónapja nem tudok összerakni 60rugót egy fogpótlásra.. és mi is ágyra gyüjtünk.. a két kisebb lányunknak emeletes ágyat kell vennünk mert most már kinőtték az ágyukat és az emeletes ágy projekt is 60 rugó,, ugye nem kétséges hogy mire költöm ha összejön végre a pénz.. :(

kacskaringopia írta...

N én ugyanebben a cipőben járok, csak Te okosabb vagy!:-) mert én mivel félek is a fogorvostól nagyon nagyon, inkább halogatom, és nem spórolok rá, hanem elköltöm, hogy nehogy már legyen pénz elmenni...

óvónéni írta...

Ez a lényeg Náncsi... anno az autómat is pont így kellett eladnom: választhattam, hogy fogak vagy kocsi. Csak azon tudtam akkor spórolni. Most meg az ágy a soros (a macskát nem adom, a net még kérdéses).

Megjegyzés küldése